Merthogy továbbra is makacsul tartja magát a dogma, hogy amelyik bor drága, az bizonyára nagyon jó is. Persze általában az ár nemcsak a palack beltartalmának a mutatója, hanem a termelő presztízsét, az elmúlt évek áldozatos és eredményes munkáját is tükrözi. Ennek ellenére szeretnénk, ha az átlagfogyasztó egy kicsit még rugalmasabb lenne, lehet nagyon-nagyon jó borokat (vörösborokról beszélünk) kapni 2-3 ezer forint alatt is, és attól, ha egy jólcsengő nevet hallunk, még egyáltalán nem biztos, hogy tetszeni fog, amit a palackban találunk, s esetleg nem a mi fülünk fog másnap csengeni egyéb előre nem látható tényezők miatt. Szóval csak óvatosan!

(Fotó: Németh József) - Ezúttal a Pinot Noir volt a soros

Ha a hónap első csütörtöke, akkor Tematikus Borkóstoló Szabó Zolival a Kalamárisban, reméljük lassan már összeforr ez a két „fogalom” itt Pécsen. Ezúttal a kékfrankos volt a terítéken, kilenc bor, összesen hét borvidékről, próbálunk új, a régiónkban nehezebben elérhető tételeket is bevonni, hiszen minél változatosabb egy borsor, annál izgalmasabb a végeredmény. Meglepetés-vendégünk Horváth Zoli volt a mohácsi Planina Borháztól, akinek nagyon szépen köszönjük, hogy eljött, s – ahogy mondani szokás – emelte az est fényét.

…hanem inkább kóstold meg! Mert hiába írunk itt minden jót egy adott este borsoráról (hiszen kereskedők is vagyunk), az az igazi, ha megkóstolja az ember a kívánt nedűt. S vagy tetszik vagy nem. Pont. Na, most létezik a két szint között is egy lépcsőfok, ugyanis ha maga a borász vagy egy, a bor készítésében autentikus személy mesél az adott borokról és mondja el a véleményét, az azért mégiscsak hitelesebb egy kicsit. A „Bemutatkozik…” elnevezésű kóstolóink pont ezt a célt szolgálják, hogy a bor-érdeklődő közönség elsőkézből tudhassa meg a „tudnivalókat”, egy kis háttérinformációt a borokról, érdekességeket az egyes borfajták fantázianeveiről és egyáltalán kialakuljon egyfajta személyes kapcsolat is a pincészet felé, tudjanak arcot kötni a borhoz, ha éppen kortyolhatnékuk támad. Múlt hét pénteken a szekszárdi Szeleshát Szőlőbirtok volt a soros, a pincétől Szekretár János érkezett hozzánk a Kalamárisba, s utólag elmondható, hogy sokkal többet kaptunk az estétől, mint amire számítottunk.

A szombat esti Kalamáris Borbisztró és Vinotékában megrendezésre kerülő Bor-Boksz gálán két patinás borvidék csapott össze, Szekszárd és Villány, öt súlycsoportban. A téma a cabernet sauvignon volt, a tét pedig a legjobbnak járó presztízs és megbecsülés. A végeredményt tekintve – ha nem is kiütéssel, de – egyértelmű pontozással Szekszárd nyerte a meccset, lássuk hogyan, s miként.

Nem tudom, hogy a kedves Olvasók hogy vannak vele, én úgy érzem, hogy néha ki kell szabadulni a szürke hétköznapok keretei közül, s fel kell rázni a tollpárnánkat, egy kicsit megszökni a szokásos borok elől. Ehhez hasonló hozzáállással vártam szombaton a Kalamárisbéli Furmint Classic-ot, pár nappal a Pécsi Borozó Mustrája és Borszemináriuma után egy kicsit besokalltam, s vágytam valami nem régiós borra, valami újra, ami megpiszkálja az ízlelőbimbóimat.