Persze nem is volt mindegyik zöld, nem is a falon, hanem asztalokon sorakozott a 25 palack, de mégis a híres angol mondóka sorai jól szemléltetik, ahogy a borkóstoló vége felé egyre kevesebb üveg maradt a „falon”.

Eredetileg az volt a terv, hogy a Rózsakertbeli sörfesztivál mellé biztosítsunk megfelelő boros alternatívát a népnek, aztán a borzasztó időjárást szerencsére kevesen értelmezték úgy, hogy otthon kell maradni a fotelban és a Szomszédok 17. évadát kell újra befűzni a videó-rekorderbe, annál többen érezték úgy, hogy inkább egy beltéri programon jó borokkal melegítenek az estére. Kezdésre még a nap is kisütött – ezt csak halkan tesszük hozzá.

Nehéz lenne minden egyes borról szakszerű, pontszerű véleményt írni, elsősorban amiatt, mert ezúttal a pult másik oldalán álltunk, de néhány dolgot azért onnan is nagyon jól meg lehetett figyelni.

1. Az embereknek tetszett, hogy kicsit hely- és helyzetváltoztatós volt most a kóstoló, be tudták osztani a saját tempójukat, s közben pont annyi szünetet tudtak tartani, amennyi csak jól esett nekik.
2. Praktikus volt a borkóstoló lap szerint kóstolni, nem mindenki tartotta magát ehhez, de ezúttal ez megengedett volt.
3. Az egyik közönségdíjas a Halmosi Pince Óvöröse volt, ami nevével némileg ellentmondóan egy könnyű ivású, jó kis vörösbor, jó áron ráadásul /1.580,-/
4. A fehérek és az egyszem rozé közül mindegyik nagyon szép volt, nehéz lenne kiemelni bármelyiket is, az emberek is megosztottak voltak ilyen szempontból; mindenkinek másik tétel tetszett. Nekünk Bockék friss Pécsi Sauvignon Blanc-ja nagyon tetszett, talán a szép, tiszta bodzás jegyei kiemelték egy kicsit a többi közül. Jó lesz ez a nyár…
5. Kemencében sült csülök hagymás burgonyával. Már így elolvasva is olyan éhes lettem, hogy csak na…
   
   
   
    
6. Az ún. nehéz vörösek, mondjuk a Ruppert-féle Pinot Noirtól kezdve, mind-mind nagyon magas színvonalúak voltak.
7. A Koch Kékfrankos 2012-ből nagyon szépen hozta magát. Rögtönzött helyszíni közvélemény-kutatásunk szerint a kóstolók valahol a kétezer forintos árszintnél lőtték be a bort. Le is esett az álluk, mikor meghallották a várható polcárat. /1.100,-/
8. A frissibben „Pécs Város Bora 2014-ben” címmel elismert 2012-es Hárs Cabernet Franc nagyon szép, de kell neki egy kis szellőztetés előtte.
9. A Tringa idei Fuxlija nem meglepő módon inkább egy szép kadarkára emlékeztetett, mint sillerre.
10. Vesztergombi József Remete Vörös Cuvée-je kicsit megosztotta az embereket. Vételárát meghallva, már kevésbé. /1.200,-/

A rendezvény alatt, után, sőt egy nappal később a visszajelzéseket látva arra az elhatározásra jutottunk, hogy a jövőben is fogunk tartani hasonló jellegű borkóstolókat, hiszen időről-időre össze kell néha gyűjteni az újabb borokat, akár teljesen újakról vagy csak újonnan hozzánk kerülőkről van éppen szó. Meg egyébként is néha kell egy kis felüdülés. Pénteken már visszatérünk a szokott kerékvágásba, a villányi Heumann Pincészet jön el hozzánk és mutatkozik be, elsősorban a boraival természetesen, hiszen az a legközvetlenebb nyelv ebben a szakmában, nem a szó.